Szászi borok sorban
Azt hiszem, fölösleges lenne bemutatni Szászi Endrét, az utóbbi 2-3 év nagy sikertörténete az övé. Szinte egyik napról a másikra tört be borb...aráti körökbe, hogy '06-os olaszával gyorsan beírja magát a magyar-olaszrizling történelem nem létező nagykönyvébe. Úgy néz ki, akkorra érett be az a kísérletező, megterhelő munka, amit már évek óta folytattak. Ezúttal 3 szép bort nézegettem -nem köptem, lenyeltem.
Szászi Szent-György hegyi Olaszrizling 2007: a pince alap, belépő-szintű bora a fajtából. Mélyülő sárgás-szalmás, sokat ígérő szín, illatában gyönyörű ásványok, fehér húsú gyümölcsök és finom sósság. Az íze is ezt az ívet húzza tovább, elképesztően szép savgerinccel, kővel és hígított tengervízzel. Élénk, egyenes, széles spektrumú bor, ami idővel még biztosan szépülni fog. 1400 Ft-os árával pedig egyértelmű best-buy. ***(*)
Szászi Kéknyelű 2009: sokan nem igazán tudják hova tenni a fajtát. Neutrálisnak mondják, amivel nehéz mit kezdeni, kicsit megfoghatatlan, nem is túl gazdaságos. Halvány emlékeimben felsejlett egy-két Szeremley-tétel, ill. mostanában Istvándi Gergő szemeltje, de itt megállt a tudomány. Eddig. Világos szín, elsőre hozza azt, ami a kéknyelűtől várható: gyönyörűen visszaadja a badacsonyi termőhelyet, ezen túl van azonban egy frenetikus almás-birses, eddig a fajtában meg nem tapasztalt illatvilág. Lendületes a korty is, sós-gyümölcsös-ásványos, mellé szép, krémes test. A fajta egyik legszebbje. ****