"elevél"

Címkék

Hozzászólások

  • lackó: @zoli: most csak annyit reagálnék, hogy köszönöm, tegnap Attilával kolbászt töltöttünk, úgyhogy tö... (2011.02.13. 13:31) Kékfrankosok, szépen, sorban
  • sirdavegd: Ó az a 2007-es Olaszrizling... És már elfogyott az utolsó is :( .... :D A lovas bort furcsállom,... (2010.11.21. 21:28) Hárman a Hegyről
  • AG 2.0: nocsak. hol? mikortól? miért? (2010.08.23. 14:54) Félig-meddig pá
  • lackó: @Muslica: köszönöm az észrevételeket, valóban elsiettem a fordítást, a helyes megfogalmazás az, ho... (2010.08.14. 21:12) Északi kitekintés
  • lackó: @zoli: igen, az infó helyes, már az egyik fiú is beszállt a borászatba (Béla bácsi sokáig keserget... (2010.08.11. 09:09) A címke halála

Amikor kakas fullad borba

2009.07.13. 12:26 lackó

Pinot több színben

 

Az úgy volt, hogy az én Laci barátom meghívta a többi Lacit egy borba veszejtett kakasra. Lévén, hogy nem mindenki Laci, erre az időre mindenkiből Laci lett. Remélem, tiszta a kép…s ha már coq au vin, akkor pinot noir. Persze, nem lehet csak úgy hebehurgya módon nekiugrani a dolgoknak.

 

Úgy gondolta az én barátom, hogy kezdjünk egy laza tenger gyümölcseis-rizottóval. A rizottót nem nehéz elkészíteni, annál könnyebb elrontani. A recept, ahogy én csinálom:

 

Első lépésként szükséges hozzá egy jó adag csont-alaplé, marhából, vagy tyúkból. Persze, aki nem akar sokat bíbelődni, az kockából is elkészítheti, de mégiscsak…Apróra vágott vöröshagymát olíván megpirítok, hozzáöntök személyenként egy maréknyi rizst (lehet kapni kifejezetten erre a célra már elég sok helyen rizottó-rizst), ezt is lepirítom a hagymával, majd ráöntök egy kevés fehérbort, majd azt elforralom. Ekkor kezdem el felönteni lassanként az alaplével, mindig egy levesmerőnyit hozzá téve. Folyamatosan rázom-keverem. Amikor már kezd a rizs puhulni, de még roppan, kerülnek bele a tenger gyümölcsei, épp, hogy megfőnek így, de nem szét. A legvégén belekavarok egy jó adag mascarponét, vagy tejszínt és parmezánt, plusz egy kis petrezselymet. A rizottó akkor jó, ha szaftos, nem száraz. Az egy másik stílus, bár sokszor keverik. Azért kár.

 

Ez volt ez előétel, ehhez kellett bor. Úgy volt, hogy Esterházy-borokat kóstolunk, így is lett. Ehhez egy 2008-as pinot blanc volt. Ha választani kellene a két nagy burgundiai fehér fajta közül, a pinot mellé teszem a voksom. Nem feltétlen tudom, miért, de valahogy így van ez…talán elegánsabb, kevésbé direkt bor, hűvösebb, vegásabb. Olyan, mint ez volt…

(Akit érdekel egyébként az Esterházy pincészet, itt találhat bővebben róla, informatív honlap, látványos, jó és magyarul is megvan.)

Tükrös, tiszta bor, zöldesfehér palackban, halvány szín zöldes csillanásokkal, szépen kitalált dolog ez. Illata összetett, nehezen nyíló, de sok apróságot mutató: zöldalma, körte, fű, kis citrus, vágott csalán. Csupa frissesség, báj és kellem. Hűvösen meleg napokra kínálja magát. Szájba véve, kicsit forgatva élénk, de abszolút nem bántó savak, nagyon elegánsan táncolnak, a friss gyümölcsök és a pici csalán újabb és újabb kortyra csábítanak. Nagyon szerethető és nagyon elegáns bor, hosszú, picit kesernyés utóízzel. Szuper gasztro-bor, van jellege, de mégsem ül rá a kajára, a párosítás pedig tökéletes. 5 pont a bornak, 10 a kajának és Laci barátomnak.

 

Átvezetésként közbelépett egy pinot-merlot rozé a pannonhalmi apátoktól. A mélyebb, boros-rozé iskola példánya, kicsit azonban lustának tűnik, van akinek a sav hiányzott belőle, van akinek a pici szénsav (nekem is). 4 pontos átvezetés volt ez.

 

Főételként következett a coq au vin. Ennél autentikusabb és jobb receptet nem tudok, ezért olvasgassa mindenki ezt. Ehhez pedig igyon/kóstoljon pinot noirt. Ahogy a hirtelen, angolosra sült rozmaringos-fokhagymás kacsamellhez is tökéletes a választás. Nekünk az Esterházy pince 2008-as „alap” kategóriás burgundija jutott. Szerencsére. Tavaly a 2006-ost kóstoltam, az teljesen más jelleget mutatott, sokkal inkább szólt a gyümölcsös behízelgésről, mint az eleganciáról, akkor az jobban tetszett.

 

Pinot-hoz méltó de csak kicsit barnás szín, pici lila maggal. Illatában fűszerek, cseresznyemag, pici gyógyszeresség. Baromi összetett és elegáns. Nem behízelgő, hanem érdekes. A kortyban ugyanez folytatódik, nagyon korrekt hordóhasználat, tanítani lehetne, a hordó-pinot összefüggést. A tanninok nagyon szépen, háttérben vannak, a cseresség alacsony, nagyon könnyen iható, nem robosztus, nem nehéz bor, sokkal inkább szól a hűvös eleganciáról, a visszafogott testről, mint a nagyságról. Nem behízelgő, inkább bíbelődős bor. 5 pontot megérdemel, kint 10 euro körül van az ára.

 

Így van ez, ha mi, keresztelt és átkeresztelt Lacik összeülünk.

 

Szólj hozzá!

Címkék: pinot noir rozé pinot blanc recept esterházy 4 pont 5 pont

A bejegyzés trackback címe:

https://szegedikadarka.blog.hu/api/trackback/id/tr311243309

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.