Font Cserszegi Fűszeres 2008
A Font család -szerencsére- most már komoly ismeretségre tett szert, köszönhetően az emlékezetes 2006-os Ezerjó Selectionnek, ill. az évről-évre egyre frissítőbb rozéjuknak. Nagyon ügyesen eveztek be egyre többen a boréletbe a kunsági termelők Frittmannék farvizén, elég csak belegondolni picit, hogy 5-6 éve ki hallott -persze az elvakult és leginkább alföldi borbuzikon kívül- Béla Zoliról, az izsáki Varga Árpiékról (jónak tűnő névváltoztatással most már Gedeon pince)? Jól van ez így és ezt -legalábbis saját bevallásuk szerint- egyikőjük sem tagadja, örülnek a lehetőségnek. Még egy kis összefogással, odafigyeléssel és a dolgoknak helyükön való kezelésével talán még inkább előtérbe tudnának kerülni, feltéve, hogy egy-két elvakult szarházi nem tekinti még mindig cukorcefre-termelő vidéknek a Kunságot, ezzel újra visszanyomva az épp vízből kimászó és egyre biztosabb lábakon álló fuldoklót. Mert ugye, hétköznapokon is kell bort inni, az a tészta nem biztos, hogy Kabócást kíván, meg kánikulában az a laza fröccs...
1,5 l-es magnumban érkezik a bor, címkéjén ír nemzeti színekkel. Pont az a mennyiség, ami baráti társasággal, pár liter szóda mellett a bizonyos kvaterkázáshoz iszonyat tökéletes. Szilikon dugó, ahogy annak amúgy is lenni kell. Alig-szín, tükrös, már látványban is árad a könnyűség, illatban pedig valószínűtlenül sauvignon blancos. Bodza, csalán, vágott fű. Talán egy kis barack és citrusok bevillannak, de nagyon bizonytalanul. Hogy ez a fajta, vagy pedig a fajélesztő, nem tudom, de inkább a másodikra tippelnék, így elsőre. Íze is ugyanez a frissesség, élénk savak, zöldes-citrusos ízek, közepes lecsengéssel. Számomra teljesíti az ideális fröccsbor fogalmát, ugyanezen pince rozéja mellett, bájdövéj. Nehéz pontozni, mert MW-szempontból 100 pontos lenne, ha már az elvárásokat tökéletesen teljesítette, azonban reálisan nézve 5 pontra tenném, alkesz rendszerben. Orbitálisan nagy best-buy a maga 1000 Ft körüli árával, másfél lityiért.
