Tokaj Grand Tour 2009
Köszönjük!
Írtam róla épp az előbb, Szegedre jött Tokaj, lehetett kóstolni sok-sok bort, lehetett beszélgetni, ismerkedni, nevetni és jól érezni magunkat. Ha ez volt a cél, akkor ez tökéletesen sikerült a szervezőknek -ezúton is köszönet Sándor Zsoltnak, aki ezt a programot megálmodta és elindította. Sokan voltunk, talán elegen is, a teret betöltöttük, a borászok sajnos betegségek és egyéb okok miatt kevésbé, de jó és szép volt ez így is. Örömünnep volt ez a javából, a jókedv az idő elteltével és a borok fogyasztásával párhuzamosan egyre fokozódott.
Jó ez a kezdeményezés, mert az egyszeri alföldi ember ritkán jut el Tokajba, ritkán kóstolhat ilyen koncentráltan ilyen minőségű borokat, sajnos a legtöbb kis pincészet bora nehezen is jut el ide. Biztosan lehettünk volna többen is egyébként, de első rendezvényként, ismerkedésként, bevezetésként nagyon rendben voltak itt a dolgok, semmit nem érdemes másként csinálni, amit lehetett, a szervező megtett, a többi a borászokon múlt. Néhány szó tehát a borokról:
Volt ugye egy kezdeti feladat, hogy nézzük meg a borokat, szavazzanak a kóstolók is, hirdessünk aztán egy olyan eredményt, ami a bírálók választásához a legközelebb esik. Ez nem történt meg, talán jobb is, mert bíráltam volna és az eredmény rém egyszerű lenne: Demeter Zoli. Nem kóstoltam sok borát még, Királyudvaros időkből még volt pár, de emberek, DZ csodákat művel. Nem volt rossz bor a napon, átlagos és kiváló igen, de még ebben a mezőnyben is tarolt. Furmint, Birtokbor, Főbor...hibátlan, kerek, nagy testű borok, a táj és a borász minden adottságával és tudásával. Még néhány tétel, amit mindenképp kiemelnék: Áts Károly – Royal Tokaj, furmint. Nem a legszebb furmint volt az est folyamán, talán dobogóra ért fel, DE! 1200 Ft körüli áron ilyen óriási best-buy plecsnit én még soha senkinek nem osztottam ki. Kerek, nagyon jól iható, szép testtel...igazi bevezetőbor Tokaj világába, de annak tökéletes. Árvay Chardonnay-a érdekes tétel, virágos, parfümös, nagyon változó, akár még szép is lehet később. A legszebb nevű magyar pincészet díját gyorsan odaítéltük a Kikeletnek, néhány érdekes tétel is előkerült, Zéta, 6-os aszú -szép, de még van hova fejlődni. A Bott borok sajnos még nyersek voltak, nekik idő kell még, talán nem is érdemes kijönni velük még a piacra. A Béres borokban sok fát éreztem, nem biztos, hogy olyan nagyon jó út ez. A Hétszőlő borai számomra egysíkúak voltak, a kései furmint és az aszú geil, talán a nagy tétel, talán a lösz teszi ezt. Dorogiéknál szép furmintot kóstoltunk, ugyan ez is fahangsúlyos, de különösebb gond nincs vele, inkább egy kicsit átlag fölötti kategória.
Még egyszer köszönet és hála tehát. Zárszóként? Jöjjön Sopron, Szekszárd, Eger-Mátraalja! Ide nekünk az oroszlánt is!
Önöknek hogy tetszett?